Zuhanórepülés

• 2007-09-29 10:45:40

• zsolt72 (hozzászólások: 1) Hozzászólás RSS Címkék: mozi, zuhanórepülés

Hosszú idő óta először láttam egy magyar filmet, amiben (legalábbis egyes jelenetekben) ráismerek a saját országomra. A 90-es évek elején a Koltai Róbert, Kern András féle filmek vagy a mostani Csányi Sándort mindenhol felvonultató alkotások egyik meghatározó jellemzője számomra az volt, hogy vagy én nem ebben az országban élek, vagy ők nem.

Egyszerűen nem ismerek rá az arcokra, amiket látok a villamoson, a stílusokra ezekben a filmekben. A Csudafilm (ami arcpirítóan csudaszar lett) hajléktalanjai "ismertszinészekhajléktalantjátszanak" hajléktalanok voltak mintsem igazi csövesek. Ezekben a filmekben olyan lakásokban, házakban laknak, amikben egyszerűen nem lehet ráismerni egy mai magyar lakásra. Illetve rá lehet, talán a szűk filmes/szinházas valamikori elit világára, de számomra nincs annál szánalmasabb, mint amikor ez a világ bármilyen témához is nyúljon kizárólag önmagára reflektál ezekben. Hálát adok az istennek, hogy vége van annak a korszaknak, amikor a színészek számítottak egyfajta elitnek ebben az országban (no nem azért mert, akik helyettük jöttek jobbak), de engem ki lehetett kergetni a szobából, amikor bármiről, de bármiről egy újabb remek színházi történet jutott valaki eszébe, amit aztán persze el is kellett mondani.

Az első gondolatom a Zuhanórpülésről az volt, hogy "nézd már...megérkeztünk Magyarországra". A börtönjelenet, az utcai vágóképek ilyenek. A fegyverkereskedők MÁV szolgálati lakásokat idéző bejárata például, vagy a lakótelepi jelenet, amivel én ebben a kategóriában talán a Fehér Tenyérben találkoztam először. Jó, hogy alig volt a filmben ismert színész. Sokat segített. Nem tudtam volna elképzelni Theo-t Fenyő Ivánnal. Én Gryllus Dorkát sem erőltettem volna, bár őt egyébként nagyon szeretem. Lukáts Andor nevét meg a stáblistáról kellett kinéznem (csak az arcát ismertem), tehát nem agyonhasznált színész. Örömmel láttam viszont Halmágyi Bálint barátomat a filmben (a gáz öltönyös könyvelő), meg jó választás volt a srác, akit a Moszkva térből ismerek (a nevét nem tudom).

Tetszett az is, hogy igazi Európai film volt abban az értelemben, hogy nem a hős mindent megnyer dögunalmas amerikai receptje mentén megy a dolog. Ez a Theo igazából egy kistílű loser, akit azért leültettek, akit megvernek a WC-ben, akit azért jól átbasznak és aki egy színház raktárában lakik, alig keresve valamit a dealerkedésből. Tényleg egy olyan arc, akinek a hajón való dolgozás pálya lehetne. És még az sincs, hogy örök vesztesből felnő valamivé. Nem nő fel sehová.

Ugyanakkor szerintem gáz az egész orosz vonal. A hajó a 70-es évek design-jával nagyon tetszett, a film legerősebb része a helyszínválasztás, de megállt volna a sztori a lábán az olajozós magyar maffiával is, vagy ha már külföldi legyen albán. Most miért kell ezt az afganisztáni veterán pilóta vonalat erőltetni. Ilyet már láttunk 20 éve valamelyik filmben talán Koncz Gábortól vagy Cserhalmi Györgytől nem is tudom és nekem már akkor is gáz volt. Mert megint...én baszdmeg miért nem találkozom Afganisztáni veteránokkal?

Meg Japán szamuráj, a Taxi hangulatát idéző karikaturisztikus rendőrökkel. Hagyjuk már...

Összességében jó film a Zuhanórepülés. Kategóriájában számomra sokkal jobb, mint a Bruce Willis-es filmek.